Kik és milyenek vagyunk? – identitások a Vajdaságban címmel tartott előadást dr. Klamár Zoltán néprajzkutató, egyetemi oktató  a VM4Köz. Klubban 2019. szeptember 26-án.

Dr. Klamár Zoltán elmondta, hogy minden napja úgy indul, hogy először a világhálón a hazai újságokat és folyóiratokat nézi át, hiszen az otthoni hírek, események a szellemi otthon építőkövei, a Bácska, a Bánság és Szerémség pedig az otthon tárgyi valósága.

Ahol sok náció él együtt, ott sokféle identitás alakul ki, létezik egymás mellett. A mai vajdasági társadalom ismét a polgári hagyományok felé fordulva alakítja önképét, önazonosságát.

Az identitás elemeit szinte bármibe beleláthatja a kutató, hiszen, ha úgy vesszük, minden mindennel összefügg. Amikor az identitást vizsgáljuk, azt sem feledhetjük, hogy akár a többségi, akár a kisebbségi önazonosságról esik szó, több rétegű hagyománnyal állunk szemben. Az országos szinten kisebbségként megjelenő etnikum sok esetben képez többséget, vagy relatív többséget egy adott ország bizonyos térségében, s mindez átstrukturálja a mindennapokat és az együtt élők kapcsolatrendszerét, mi több, az együtt élők identitásuk azonos elemeit is másként élik meg. Sok esetben a mindennapok gyakorlatában oldódnak fel a politika által tudatosan gerjesztett ellentétek, és a lokális identitás konstruálása, amely a közös értékekre (is) épül, s ami segítheti a tolerancia kultúrájának a kialakulását.

Dr. Klamár Zoltán kitért a jelképekre, a címerre és a zászlóra is, azok jelentőségére, hiszen ezekről is beszélni kell, ha már identitásról beszélünk. Kihangsúlyozta, hogy a nemzeti múlt fontos része a lokális tudatnak, ezért van az, hogy az utcák is történelmi személyekre és eseményekre emlékeztetnek.

A néprajzkutató szerint a legfontosabb az, hogy mindenki otthon érezze magát, hogy otthonának érezze azt a környezetet, ahol él, és ne akarja elhagyni azt.