2023. május 11-12. (csütörtökön és pénteken) került megrendezésre az 1848 – A térség reménysége című történészkonferencia a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szervezésében. A Petőfi 200 emlékév és az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából megvalósult tudományos rendezvényen tizenkét szakmai előadás hangzott el a ’48-as forradalom legfontosabb kérdéseiről és délvidéki vonatkozásairól. A kétnapos nemzetközi történészkonferencia keretében a magyar szabadságharc legfontosabb, máig érvényes kérdésfeltevéssel bíró problémáit jártuk körbe a korszak meghatározó történészei segítségével.
A konferencia első előadója Dr. Süli Attila őrnagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója volt, aki a székelyek délvidéki telepítésének kérdésére reflektált az 1848-as forradalom kontextusában. Dr. Kedves Gyula ezredes, az Országgyűlés Múzeumának szakmai tanácsadója Petőfi katonai szerepéről tartott szakmai előadást A csataterek Petőfije címmel. Prof. Dr. Hermann Róbert történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese osztrák forrásokra támaszkodva beszélt bővebben az 1849-es kishegyesi ütközet eseményeiről. Tudományos előadássorozatunkat Prof. Dr. Zakar Péter történész, egyetemi tanár, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesének előadásával folytattuk, akitől a ’48-as forradalom délvidéki honvéd lelkészeiről tudhattunk meg többet. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legjelentősebb szabadkai eseményéről, a kaponyai csata emlékezetéről Baráth Gábor Gergely történész-történelemtanár mesélt. Ezt követően Kávai Szabolcs történész előadása következett, melynek témája a forradalom nemzetközi megítélése volt. A konferencia első napját Tomik Nimród történész zárta, aki a Délvidék ’48-as emlékhelyeit mutatta be előadása keretében.
Az 1848 – A térség reménysége című történészkonferencia második napján szintén hét színvonalas előadással vártuk vissza az érdeklődőket: elsőként Prof. Dr. Csikány Tamás dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának előadását hallhattuk a ’48-as székely határőrök délvidéki hadszíntéren való részvételéről. A következő előadónk Dr. Pollmann Ferenc történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott kutatója volt, aki a komitácsi hisztéria hatását elemezte az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében. A ’48-as temerini menekültek hányattatott sorsáról Fúró Dénes történész mesélt bővebben. Délutáni programunkat Nagy Tibor történész-történelemtanár előadásával folytattuk, aki Zakó István honvéd alezredes életének legfontosabb mozzanatairól beszélt. Ress-Wimmer Zoltán, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főelőadója Összeköt minket a közös múlt? – A 48-as honvédegyleti mozgalom sajátosságai címmel tartott szakmai előadást, melyet követően Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár levéltárosa számolt be a zentai 1848-49-es honvédegylet történetéről. Konferenciánkat Szerda Balázs történész A nép nyelvén: az 1848/1849-es forradalom a néphagyományban című, népdalokkal fűszerezett előadásával zártuk. Szombat délelőtt egy rövid városnézésre invitáltuk az előadókat, mely során megtekintettük a szabadkai városházát és a zsinagóga épületét is.
A Petőfi 200 emlékév vajdasági programsorozatának részeként megvalósult történészkonferencia témája a magyar forradalom és szabadságharc hatása és jelentősége volt.