Magyar nők és hősnők – amikor a fakanál is kard 

Amikor március 15-én a magyar nők kezéből kikerültek az első kokárdák, az mindenképpen szimbolikus pillanat volt, de egy hosszantartó folyamat szerves része is, ami a magyar társadalom alakulására is kihatott. Ez az esemény azt is megmutatta, milyen helyet biztosít a magyar hagyomány a nőknek. A reformkor asszonyai, Laborfalvi Róza, Szendrey Júlia, Seilern Crescence, Zichy Antónia, Mácsai Csernovics Emília, hogy csak néhányat említsünk azok közül, akiket jobban ismer a közvélemény, nem csak a kor szülöttei voltak.

A köz dolgainak alakítása már az egri asszonyok számára sem kérdés volt, hanem feladat, vállalás, küldetés, ahogyan Zrínyi Ilona vagy Teleki Blanka, a nők művelődési egyenjogúságának hívei sem kértek engedélyt arra, hogy megvalósítsák a magyar társadalmi fejlődés szempontjából fontos elképzelésüket. Ugyanúgy nem volt kérdés Balázs Júlia, az első magyar csillagásznő számára sem, hogy tehetségének felmutatása, a férjével való közös munka nem verseny, hanem a létezés, a közös létezés megvalósítható csodája. A magyar nőknek méltó helyük van a társadalomban, a megbecsülést nem volt nehéz kivívniuk azért, mert nők voltak – könnyebb sem volt ettől a sorsuk ahogyan ma sem nehezebb és nem is könnyebb.

A címből adódóan, a rendezvény fő témája a nők társadalmi helyzete és szerepe az 1848-49-es magyar szabadságharc idején, különös tekintettel a forradalom főszereplőit támogató nők és asszonyok sorsára. Az asszonykonferencia alcímmel is illethető konferencia elsődleges célja, hogy színes előadásokon keresztül, a lehető legszerteágazóbb módon értelmezzük, hogy milyen helyet biztosított a magyar hagyomány a nők számára, hangsúlyt fekteteve a női szerepvállalás fontosságára a tizenkilencedik században. A nemzetközi konferencia 2023. március 23-24. között kerül megrendezésre a VM4K szervezésében.