2023. február 23. - 19:00

Tájkonferencia

2022. december 05.

Tájtörténeti-néprajzi konferencia

A táj: Petőfi, az Alföld szülötte, ő volt az első, aki versbe foglalta az Alföldet. Délebbre, ahol ugyanilyen sík a táj, kik voltak kortásai, akik vele egy időben alkottak? A Bácskában, Bánátban mikor jelenik meg a tájköltészet, a népies költészet? A nemzeti identitású költészet? Milyen Petőfi korában ez a szellemi táj az irodalomtörténészek szerint? A kiemelkedő tehetségén túl mik voltak azok a tényezők, körülmények, amelyek Petőfit kiemelték a költők sorából és népszerűségét szinte töretlenül életben tartják 180 éve?

Petőfi természetképe, tájképe a néprajzkutatók szemével: az Alföld, a Tisza, a csárdák, a betyárok és ménesek világa, a XIX. sík vidék legjellemzőbb jelenségei, tárgyai, növényei, állatai, emberei, egyszóval a mezővárosok, falvak, puszták, erdők, mezők világa. A néprajzkutató tud-e és mennyit tud meríteni Petőfi költészetéből, tájleírásából, életképeiből a rekonstruáláshoz?

Természettudományos szempontból (is) feltétlenül tanulságosak Petőfi versei, mert egy-egy villanásnyi szerepet játszó szó mélységes lényegi ráérzést és a népéletből táplálkozó tudást sejtet. Egy ismert agrobiológus művelődéstörténész szerint Petőfinél 108 faj említése, esetenkénti költői jellemzése még szimbolográfiai értelemben sem kevés, s mindez gyakoriságban 668 kapcsolódó szót, kifejezést jelent. Mennyire ismerjük a népköltészetben, népdalokban, a Petőfi verseiben jelen lévő szimbolikát ma, a XXI. században?

Petőfi: Úti levelek (1847): doktori disszertáció született ezek szövegstilisztikai vizsgálatáról. Mindenképp érdemes körüljárni, miben különbözik és miben azonos egy bácskai vagy bánáti utazó   útleírásával? És mit láthatnak az utazók egykor, és most?

A Petőfi-kultusz: a XIX. század utolsó évtizedeiben és a századforduló éveiben Petőfi Sándor az irodalomtörténetben és az irodalomról való gondolkodásban a Délvidéken is meghatározó szerepet kapott. A nemzeti morál építésének-erősítésének a szándékával tanulmányok sora fogalmazta meg a róla alkotott véleményét. Ezek egyike Lauka Gusztáv, de említhető a zombori Trencsény Károly, aki azt vallotta, Petőfi népiesége nemzetivé nemesült. Hogyan ápolták Petőfi kultuszát ők, akikről ma az átlagember viszonylag keveset tud? Hogyan nyilvánult meg a kultusz ápolása akkor, amikor ehhez kevesebb médium állt rendelkezésre?

Tájtörténeti-néprajzi konferenciánk célja illően emlékezni nagy költőnk évfordulójára. Az alföldi népélet: életmód, gazdálkodás, kereskedelem, közlekedés, népi építészet, népi táplálkozás, egyházak, népi vallásosság, népköltészet, hiedelemvilág, népszokások, Petőfi kultusz (folklorizálódás), jelenlegi és jövendőbeli alföldi hungarikumok, turizmus témaköreit tervezzük bemutatni. A nemzetközi tájkonferenciára 2023. szeptember 28-30. között kerül sor a VM4K szervezésében.